A történelem kezdetén, a férfiak és a nők egyaránt szoknya típusú alsó ruhadarabot viseltek. Az ókori eurázsiai lovas-nomád népeknél alakult ki a férfi nadrág viselése, szoknyában ugyanis kényelmetlen volt lovagolni. A középkori Nyugat-Európában végül a magyarok hatására terjedt el a férfi nadrág általános használata.
A ruhadarab fontos, jelképes szerephez jutott a francia forradalomban, ahol a culotte, a térd férfi nadrág a gyűlölt arisztokraták szimbólumává vált.
Mivel a dolgozó emberek büszkék voltak arra, hogy a társadalomnak nem élősdi, hanem alkotó tevékenységet végző tagjai, ennek megfelelően hosszúnadrágot viseltek, tegezték, polgártársnak szólították egymást, sőt, az általuk viselt frígiai sapka, a forradalom másik szimbóluma is eredetileg “munkaruházati” kellék volt.
A férfi nadrág régiesebb, illetve a divatszakmában használt másik elnevezés a pantalló. Népies neve a gatya, ami eredetileg a bőszárú vászonnadrágot jelentette, ma pedig mindenféle nadrágra használják humoros kifejezésként.